Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 36, A humánus őszinteségről (Esszé)

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 36, A humánus őszinteségről (Esszé)

Az őszinteség érték. Becsülöm az ilyen embereket. Az olyanokat, akiknek a gyomruk felkavarodik, ha nem mondhatják ki, ha nem tehetik meg…Olyannyira azonban nem lehet leegyszerűsíteni komplex univerzumunkat, hogy önmagában, a körülmények, a személyes életutak és életrajzok ismeretének hiányában törvényként írhatná le bárki is azt, hogy őszintének lenni minden körülmény között és helyzetben magasabbra emelkedést, nagyszerűbb minőséget szolgál. Nem minősíthetjük az egyes jellemzőket a körülmények ismerete nélkül, mint ahogyan az egyes történéseket sem a múltban vagy éppen a végkifejletben való jártasság nélkül.
Az őszinteség érték és erény. Igen. De az őszinteség fajtái közül a humánus őszinteség az, amelyik előkelőbb mind közül, s mely az embereket egymás között járva magasabb szintre, egy fejlettebb életvezetésre emelheti. A humánus őszinteség nem a kegyes hazugság. A humánus őszinteség az, melynek megválogatott módja, ízléses stílusa, tartása és jó időzítése van. A humánus őszinteség nem marad csendben, hogy elharapja az igazságot. De csendben marad, ha a szavait már ismerik és ugyanannak a szónak az elcséplése időszerűtlen. A humánus őszinteség már a középből fakad és felismeri mikor emel meg valamit, majd ebből a felismerésből választ helyes módot, stílust és időt. Fogolyán Szellő hangos írása, a humánus őszinteségről. Hallgasd meg itt.

Vélemény, hozzászólás?