Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 52, Mind egy? Hogy lennék én egy az egyértelmű rosszal? (Esszé)

https://www.youtube.com/watch?v=fDdBi2ggKv0   Ugyan régóta érik ez a témájú iromány, aktualitását mégis két rövid igaz történet adta. Az egyik egy rádiókomment volt, miszerint a műsorvezető a brief-ben hasonló felkiáltással konferálta fel, hogy valaki tűkkel telebélelt nyers húst szórt szét Budapest egyik legforgalmasabb közterén, amely műveletet leginkább az ott sétáltatott kutyák és azok gazdái sínylettek meg. Mindez…

0 hozzászólás

Vendégségben a legvidámabb barakkban 2. rész (Benes László igaz története)

Amikor –  még jóval az indulás előtt – megtaláltam a peronon veszteglő buszom, azt már az utasok tömege vette körül, az egyenruhás jegykezelővel a közepén. Valahogyan odafurakodtam hozzá, és –  szintén otthoni beidegződésemnek engedelmeskedve –  felmutatva menetjegyemet megkértem rá, hogy helyezze el útitáskámat a csomagtérben. Igencsak meglepő választ kaptam: –  A csomagoknak fenn a buszon,…

0 hozzászólás

Az Aranyszív barikádja (Írta: Fogolyán Szellő)

Nagyon sok kihíváson, nehézségen és megtanulnivalón át, tele fájdalmakkal, de szerencsére szeretettel és gyönyörrel is, vezetett megannyi korszak oda, ahol most vagyok. Nagyon sok minden vezetett odáig, hogy felépítsem és tartósan őrizzem életem kiegyensúlyozott korszakát, amikor már nem én szorulok segítségre és megengedhetem magamnak azt, hogy több módon is segítsem embertársaimat. Azokat, akiknek ugyan a…

0 hozzászólás

A lét elviselhetetlen könnyűsége Avagy: a feledésről (Írta: Fogolyán Szellő)

"Hiszen súlya csak annak van, ami örökkévaló vagy örökkön ismétlődik. Az egyének és a nemzetek sorsa nem ilyen. Az igazi dráma azonban – mondja Kundera – nem a súlyosság, hanem a könnyűség drámája: hogy minden feledésbe merül, és semmi sem tehető jóvá. Hogy a jóvátétel, a bosszú vagy a megbocsátás szerepét a feledés veszi át."…

0 hozzászólás

Vendégségben a legvidámabb barakkban 1. rész (Benes László igaz története)

Ezerkilencszázhetvenkettőben hajdanvolt országunkban eléggé hosszúra sikeredett a Köztársaságnapi ünnep, ahhoz, hogy a szélesebb néptömegek akár több napos látogatásra utazhassanak rokonaikhoz, ismerőseikhez. Akár külföldre is. Jómagam is így tettem: elhatároztam, hogy M-hez fogok utazni Debrecenbe, aki már orvostanhallgató volt ott. Mivel akkor már kétnapos volt a hétvégi munkaszünet, november huszonkilencedike szerdára, az ünnep másnapja (a dolgok…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 51, Megvilágosodás; egy kis semmiség (Esszé)

Fontos, hogy olykor, hosszabb-rövidebb időszakokra megtapasztaljuk, milyen amikor nem vagyunk tele gondolatokkal, gondokkal, érzelmekkel, amikor megnyugszunk, hiszen minden gondunkat gondolatok generálják. Ha nem lennének gondolataink, gondunk sem lenne soha. De vajon lehet-e végcél ebben az állapotban való elidőzés akkor, amikor mindenkinek vannak gondolatai, érzelmei, mindenki kapott egy személyes életutat, mindenki teremtetett valamire, amikor megtapasztalni, megélni…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 50, Főnix (Esszé)

https://www.youtube.com/watch?v=D_G7gTMy3qo Müller Péter írta: „Sok lélektani és ezoterikus könyv, gyakran a vallásos tanítások is megpróbálják elkenni azt az alapvető tényt, hogy a fájdalom és a tragédia az emberi élet alapélménye! Méghozzá termékeny alapélménye! Nagy bölcsek sohasem azt tanították, hogy menekülj a fájdalomtól és kerüld a szenvedéseket. Hanem azt, hogy élj bátran, ha már benne vagy…

0 hozzászólás

Magic (Edit igaz története)

Üdvözletem, Magic vagyok. Anyám annyit ír, engem pedig szóhoz sem enged jutni. Felháborító! Pedig igazán megérdemelném, hogy megismerjen engem mindenki. Én vagyok az Úrnő a házban, úgyhogy mindenki engem szolgál, mindenki az én vágyaim lesi, hogy a szőrös kis popsim a legnagyobb kényelemben lehessen, bár nem mindig lehetek bent a lakásban, ebbe beletörődtem. Azért nem…

0 hozzászólás

Egymásnak szánva; Állatka és az Ember – Avagy Jedi cica és az én történetem (Írta: Fogolyán Szellő)

Akárhány kisállatom volt; tengerimalacok, lógófülű nyuszi, mindig is úgy éreztem, hogy nem csupán Ember az Embernek, igen is, Ember az Állatnak, vagy fordítva: Állatka az Embernek is lehet szánva. Talán ismerős sokaknak az élmény, amikor kis kedvencedet több állat közül választod ki, első látásra. Vagy éppen ketten választjátok ki, és egy azon pillanatban mutattok ugyanarra…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 49, Randevú önmagaddal (Esszé)

https://www.youtube.com/watch?v=6ljxsgOCPlg Mindenki hibázik, ez a halandó jellem egyik sajátossága. De mit nevezünk igazi hibának, miért bánunk meg oly gyakran dolgokat és kiküszöbölhetőek-e, vagy legalább is, leredukálhatóak-e melléfogásaink és mulasztásaink? Miért van az, hogy tömegesen igaz ránk, hogy csak jóval később lyukadunk ki a helyes megoldásra; sokszor évek telnek el, hogy beismerjük magunknak, tévedtünk, hogy elengedtünk…

0 hozzászólás