Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 96, A nyolcvanéves maci- Haraszti László emlékére (Esszé)

https://youtu.be/HJfdwBDuros Nem Te voltál az első, aki halála előtt pár évvel megtisztelte igaz történeteivel Nememind1 oldalát, és nem is Te vagy az egyetlen, aki, mivel az oldalamon vannak az írásai, életének történései, nekem örökre létező lesz, amíg élek. Nekem most már egy kész aranylelkű sereg vigyázza lépteimet odafentről. Néha elképzellek Titeket, életemből és Nememind1 világából…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 95, Kiskanalamat a végtelenbe nyíló feneketlen kútba merítem (Esszé)

https://youtu.be/8y1qQoW_PP0 „A szempárban ott vibrál valahogy egy jelzés. Sorsunk összefonódásának elrendeléséről, ismertségünk nem új keletűségéről, remeg a tekintetben valami misztikum, amit roppantul nem értünk, de minden kétséget kizárólag ott van. Kutatjuk, belefeledkezünk, csodáljuk, aztán csak félrenézünk szégyenlősen, mert mi látunk valami felfoghatatlant, valami ismeretlent, ami mégis mindennél ismerősebb, de félre kell néznünk, mert ebben a…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 94, Leszel-e az ok? Ha minden okkal történik (Esszé)

https://www.youtube.com/watch?v=kZ8v-eMYbag Szerencsés, aki minden reggel azzal a biztos tudattal ébred, hogy minden okkal történik. Kiváltképp szerencsés, aki a legnehezebb helyzetek kellős közepén is biztosra veszi ezt. Miért tartom áldásnak ezt a sok-sok tapasztalatból, megfigyelésből származó éber jelenlétet a mindenségben? Mert ezzel a tudással felvértezett, áldott ember, tisztában van azzal, hogy nem vagyunk se egyedül, se…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 93, Neked, akinek a lehetetlen nem létezik

https://www.youtube.com/watch?v=v1Im-16jy_Y Kifogásokat és problémákat gyártó, drámázó emberekből sok van. Mindig is úgy gondoltam, hogy akinek nincs felismerése valaminek az építéséhez, az rombolni kezd. Az emberi természet ilyen. Tenni akar valamit. Ha rombol is éppen, legalább történik általa valami. Beszélni akar valamiről. S ha csak csacsog? Sokszor azt sem bánja. A minőség és a minőségi szűrő…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 92, Amikor a nagy Ő-ről lehull a lepel

https://youtu.be/NeiOo6ieCFM Létezik-e a nagy Ő? Ha igen, akkor vajon tudjuk-e egyetemes szinten definiálni? Egyetemes szinten, tehát nem azokat a jellegzetességeket határozzuk meg, amiért mindenki számára másban rejtőzik ez a bizonyos Ő (például tulajdonságok, külső jegyek) hanem azt, ami által mindenki ráismerhet.  És mi az, amit a nagy Ő-ről szóló idillikus írások általában sosem közölnek és…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 90, A szemed (Esszé)

https://youtu.be/fx2MIjB-XJM Végső soron, túl minden korlátozásán, távolságtartásán, hiányérzetén és fájdalmán e korszaknak, hogy még egy ölelést is többször át kell gondolnunk, ha adódik egyáltalán az átgondolásra mód, mégiscsak marad nekünk valami egymásból. Egy hely, ami le tud kötni minden figyelmet, ahol a legizgalmasabb kérdések, gyümölcsöző ihletek születnek, ahol válaszokat kevésbé találunk, ellenben tágítjuk a horizontot,…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 89, „Álmodtam egy világot magamnak…” – mikor valósítsam meg? (Esszé)

https://youtu.be/H2PUKh3T47Q „Ismerek olyan személyt, akit az tart életben, hogy egyáltalán álmodik. Bár elhiteti magával, hogy álma megvalósítása számára fontos. Mégis saját maga elé görget akadályokat akkor, amikor azokat elkezdhetné megvalósítani. Sokakat az a személy tart életben, amit saját magukról álmodnak, s ha álmaik megvalósítása azzal együtt járhat, hogy álmaik szertefoszlanak, ez túl nagy kockázatot jelent.…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 87, Vállalom a fájdalmat (Esszé)

https://youtu.be/hztHn_FLqgM Elvesztésed kínja idővel átadta magát az elfogadásnak. Alkalmazkodni voltam megtanulni kénytelen. Ahhoz, hogy nem akadt meg az univerzum, pedig elvesztésed annyira fájt, hogy nem értettem, hogyhogy nem áll meg minden, ami mozgásban van, legalább egyetlen lélegzetvételnyi szusszanásra. Hogyhogy nem érzi senki a fájdalmamat, mi az, hogy mindenki ugyanúgy felkel és adakozik a hétköznapok rendjének,…

0 hozzászólás