Betyár egy több hektáros körösparti tanyán lakik, tesómékkal. Ők nem mindig vannak kint, mert van Szarvason is egy házuk.
Betyárnak van egy puli barátnője; Tücsi. Ő nem kolbászolt el.
Szilveszter éjjel tűnt el Betyár, és hét napon keresztül minden nap keresték tesómék és még sokan a családból. Bejárták egész Szarvas környékét, és nem találták sehol.
Tesóm azt érezte, hogy Betyár él és meg kell találni bármi áron.
A neten is elképesztő nagy összefogás lett ebből.
Elég sok bejelentést kaptak, amit meg is néztek.
Aztán egy traktoros felhívta tesómékat, hogy meg van-e már a kutyájuk. Mondták, nem. Ő mondta, hogy Szarvas és Káka határában, szántóföldön lát egy hasonló kutyát. Azonnal mentek tesómék, még szerencse, hogy terepjárójuk is van, mert a traktoros irányította őket telefonon, hogy merre menjenek, de úttalan utakon kellett menni, sima autó nem bírta volna el.
Aztán tesóm férje meglátta és ekkor azonnal megálltak. Kiszálltak és finoman, hogy meg ne ijedjen, szóltak neki. Betyár megállt, majd a következő szólításra megfordult és elindult feléjük, nagyon lassan. Odament, és hagyta, hogy betuszkolják a terepjáróba. Sosem ült még autóban, de nem volt ereje beugrani. Tesóm belülről húzta, sógorom kívülről tolta.
Hazakerült és két napig evett és pihent. Harmadik napon már elment megnézni, hogy mit csinálnak a fiúk, mivel új kerítést csináltak. Azért ránézett az új kerítésre…:-D
Tesómat kérdeztem, hogy örült-e Betyár. Ő mondta, hogy Ő nem igazán mutatja ki az örömét, de mindenben szót fogad nekik, vagyis Ő így mutatta ki az örömét, hogy szót fogadott nekik…
Hát így került elő Betyár.
Nagyon megörültem amikor olvastam, hogy előkerült. Azért pedig külön köszönet, hogy a történetet megírtad. 😍Tudom mit jelent egy kutya aki családtag. Bele se merek gondolni, hogy mit érzenék, ha a fiam kutyája elveszne. Biztosan én is megmozgatnék, hogy megtaláljuk. Reméljük a kerítés most már gátat szab csatangolásának.
Betyár gazdájának kiegészítése még a történethez: „Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mi, törvénytisztelő emberek, minden szabályt megszegtünk a megtalálása érdekében. Magánutakra behajtottunk, távcsővel mások udvarát böngésztük (hátha befogadták), magánházak udvarába, ahol ismerősnek tűnt az ugatás, oda bevilágítottunk, az éjszaka csendjét felverve folyamatosan a nevét kiabáltuk. Utólag is elnézést kérünk, ha valakinek kellemetlenséget okoztunk! Megtalálása utáni második napon feltűnt, hogy nem szalad az autókat „elüldözni” a kerítés mellőli útról, ahogy korábban, viszont nyalogatja az egyik hátsó lábát. Megnéztem mi lehet a baj és bonbon nagyságú kövek, sárdarabok voltak az ujjai közé filcesedve. Amíg szedegettem, folyamatosan a kezemet nyalogatta. Ő így hálálta meg a gondoskodást. A tanyánkba pedig visszaköltözött az élet általa. :)”