Nem létezik jó vagy rossz történet. Igaz történetek vannak.

Csak egy mosoly? (Árvay Mária igaz története)

Csak egy mosoly? (Árvay Mária igaz története)

„Milyen kivételes ajándék a mosoly! Hiszen nem kerül semmibe, de szívmelengető. Csak egy pillanatig él, de az emléke megmarad. Örömet szerez, és táplálja a jóindu­la­tot. Kiváló ellenméreg irigység és rosszindulat ellen. Biz­ta­tást ad a csüggedőnek, erőt önt belé. Nem lehet meg­venni, köl­csönkérni, ellopni, nem jelent földi javakat senkinek mind­addig, amíg önként és jó szívvel meg nem ajándékoznak vele.”

(Dale Carnegie)


Egy gyermekkori kis élmény jut eszembe. Évekkel ezelőtt történt, mégis olyan, mintha ma játszódna le előttem minden.

A buszon ültem, fehér botommal a kezemben. Kicsi voltam még, kísérővel közlekedtem.

A bot csupán jelzésként szolgált a külvilág felé, hogy például fel- és leszállásnál, a tüleke­désben, ne történjen baleset.

Szépen sütött a nap. Felvidultam, hogy napozhatok egy kicsit. Mások nézelődtek, én pedig örültem, hogy a hallásomra támaszkodva megfigyelhettem az embereket. Érdekes volt egy-egy beszédfoszlányt elkapni, egy-egy mulatságos történetet akaratomon kívül meghallgatni. Érzékeltem, hogy újságot olvas a mellettem ülő, a közelemben valaki zacskóból nassol valamit, a hátam mögött egy diák rágójával játszadozik stb.

Egy darabig így füleltem, aztán gondolataimba merültem, egy vicc jutott az eszembe. Szere­tem a szójátékokat, s ezek mindig megnevettetnek. Most is elmosolyodtam.

Egyszer csak egy kezet éreztem a vállamon:

„Köszönöm, hogy megmutattad, így is van miért mosolyogni!” – szólalt meg egy idősebb női hang. Válaszolni már nem tudtam neki, mert visszaült a helyére.

Mondanom sem kell, nagyon meglepődtem. Szélsebesen cikáztak a gondolataim. Éreztem, nem sajnálatból mondta, amit mondott. Valamiért neki ez a mosoly sokat jelentett! Talán lelki válságban volt, s az állapotom és a hozzá társuló mosoly megmutatott neki valamit!

Talán azt, hogy ne adja fel, van még remény és kiút!

A mosoly sok mindenre képes. Valakinek többet ad, mint gondolnánk!

Ráadásul, annyira megérintette az illetőt, hogy köszönetét is kifejezte. Ez ritkaság!

Mindez évekkel ezelőtt történt, de még mindig eszembe jut!

Egy aprócska dolog, csupán egy mosoly is lehet valakinek érték!

This Post Has 3 Comments

  1. Kedves Mária !
    Rengeteget kalandozok a bölcsességek és tapasztalatok mezején. Mindig találok valami csodálatra méltó virágszálat vagy egyebet. A mosoly valóban nagy ajándék és érdekes helyzetben tudtál valakit megajándékozni. Tanulságos a történeted és mindaz ami körülötte van. Szeretek embereket megfigyelni, ez nekem is hobbim de olyan világot élünk ahol a mosoly ajándékozás ritkán működik. Van olyan érzésem, hogy némelyek azt hiszik, az is pénzbe kerül vagy valamibe és ez gátolja a működését. Nem hiába van annyi mosolyt propagáló bölcsesség. Szükség van rá de a mosolyt adok-kapok már akadozik. Nem akarok most ezen filozófálni, majd máskor. Magam is mosolyodok, vagy épen jót nevetek egy-egy szóviccen de azt a magam nagyon privát környezetében oldom meg. Szivesen olvasom az emberek megfigyeléseit, mert mindig keresek valamit de mondhatom azt is: valakit/valakiket. Javarészt azért, hogy ezáltal tanuljak és azt a megfelelő környezetben, bizonyos élethelyzetekben továbbadjam. Jóltudjuk nagy káosz van ebben az életben, ezért megtanultam bizonyos értelemben szigorúan szelektálni. Most mondhatnám irigylem a bemutatkozásod. Akinek elovasom az írását annak utánanézek, mit lehet még róla tudni, mit ír önmagáról. Magyarán leinformálom. Na, találtam is pár dolgot, és köszönöm. Nekem az ilyen sokat számít. Abban a hiszemben vagyok, hogy aki írogat annak szüksége van visszajelzésekre. Van aki ezt tudatja embertársaival és van aki nem. Végtére is ki-hogy van vele. Nekem ezek fontos dolgok és köszönöm, hogy olvashattam rólad, tőled!

  2. Kedves Marika!! Miközben olvastam soraid… történeted,…láttalak magam előtt kislányként ahogy ülsz a buszon.. s azzal a belső derűvel mellyel csakis gyermekkorunkban rendelkezünk , füleddel nézed az utasokat… S látom, most is látom a mosolyod azt az igazi ártatlan, sorsát elfogadó, nem vitató magányában is boldog mosolyt mi annyira megragadta azt a hölgyet is… Jó lenne tudni, mosolyogsz e még úgy, csak a magad kedvére, viccet mesélve…? Remélem igen!!
    Szeretettel. Cowboy

  3. „Sziasztok!
    Köszönöm, mindenkinek, aki írt! Remek érzés, hogy ez a kis írásom hozzászólásra buzdított benneteket! Örülök, ha sikerült megnyugvást adnom, kicsit felvidítani, elgondolkodtatni. Mivel optimista beállítottságú vagyok, nem áll tőlem távol a mosoly sem.
    Köszönöm, hogy olvastatok, még jelentkezem! Szép napot mindenkinek!
    Marika”

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu
Tovább az eszköztárra