Dávid és Góliát (Fogolyán Szellő igaz története)

Sokan próbálták már definiálni a boldogságot és kutatni a titkát. Időről időre valaki mindig úgy érzi, hogy ha meghatározzuk az ideális állapotot, azzal segítünk néhány embertársunknak elérni ezt a stádiumot.…

0 hozzászólás

Egy karácsony, amit sosem felejtettem el (Szávitrí igaz története)

Szüleim a háború után a pécsi tanítóképzőben ismerkedtek meg. Apám elmondta, hogy anyám első látásra megtetszett neki, de nem mert közeledni hozzá. Barakki fiú volt. Barakknak hívták Győr szegénynegyedét. Akárkit,…

0 hozzászólás

Fogadj örökbe! (Tücsi igaz története)

Évek óta bennem volt az érzés, hogy, ha megtehetem, szeretnék segíteni olyan embereken, akik a legkiszolgáltatottabbak és a születésükkor önhibájukon kívül már megpecsételődik, hogy milyen életet fognak élni, mire lesz…

0 hozzászólás

Egy új élet (?) – Rauha.7 igaz története

„Valahol egyszer, nem fából, nem kőből, nem fegyverek által, nem a politika szülte világban, hanem a szívedben, egyszer majd: Új templom épül! Hogy hiszek-e benne? A végsőkig!” – Kowalsky meg…

0 hozzászólás

Minden csupán „lehet”?! (Tiana írása)

Ha belegondolunk abba a ténybe, hogy megszületünk, és meghalunk, ezt talán még biztosnak is vehetjük. Ehhez a két eseményhez nem sok kétség fér, fizikailag történik mindkét esetben valami, ami aztán…

0 hozzászólás

Utolsó pillantás (Wandoo igaz története)

(egy beteg kisállat emlékére) Mikor megszülettél, örültünk neked. De a mamád már tudta, hogy nincs minden rendben, féltőn ölelt magához szőrös karjaival, melegítette kicsi testedet, enned adott, ha éhes voltál.…

0 hozzászólás

Mesék Murról 3. rész (Szávitrí igaz története)

Egy különösen hideg, ronda napon, mikor egyikünknek sem volt vendéglőre pénze, még olcsó kocsmára sem, így szólt hozzám: Elvállaltam hét végére egy kétnapos ügyeletet. Szeretném, ha velem jönnél. Kérdezgettem, miféle…

0 hozzászólás

Mesék Murról 2. rész (Szávitrí igaz története)

Egyik állandó beszédtémája volt a barlangászás, másik az állatok élete. Nem úgy kezelte őket, mint alsóbbrendű lényeket. Neki lételeme volt a természetben csavargás, úttalan utakon, ezért tudott annyit az állatok…

0 hozzászólás

Első gráci reménysugár (Békakokodil verse)

Itt a Torony tövében Grácban, nem hagyhat az élet pácban! Próbám mindig előre menni, de remény nélkül nincsen semmi... Nincs szó szívem ritmusára, mely azóta ver Tiéd dallamára, hogy egy…

0 hozzászólás