Ugyan régóta érik ez a témájú iromány, aktualitását mégis két rövid igaz történet adta.
Az egyik egy rádiókomment volt, miszerint a műsorvezető a brief-ben hasonló felkiáltással konferálta fel, hogy valaki tűkkel telebélelt nyers húst szórt szét Budapest egyik legforgalmasabb közterén, amely műveletet leginkább az ott sétáltatott kutyák és azok gazdái sínylettek meg. Mindez a jelenkorban történt, a 21. század hajnalán. Az indok pedig teljességgel ismeretlen.
És érthetetlen is.
Egy-két nappal e hír előtt, ugyanebben a 21. századi jelenkorban, egy hetven év körüli idős hölgy sétált be mobiltelefonjával egy világhírű telekommunikációs céghez. Leadni készült mobilkészülékét a szervizben, és elpanaszolni csalódottságát a meghibásodott termék végett. A telefonját leadta, méltatlankodással azonban mégsem fárasztotta az őt fogadó ügyfélszolgálatos kollégákat. Zokszóval csak búcsúzáskor élt, amikor a vele szemben ülő, húszas éveinek végén járó munkatársat ekképpen szólította fel: „Olyan rossz ez a világ! Maguk még fiatalok! Tegyenek valamit!”
