Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 86, Családi kör (Esszé)

You are currently viewing Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 86, Családi kör  (Esszé)

Lelkisegély szolgálatos ügyelőként arra lettem figyelmes, hogy végtére is, az összes hívás oka az egyén mögött lévő családra vezethető vissza. Pontosítok; az egyén mögött lévő, vagy éppen hogy nem lévő család az ok, ami miatt a telefonért nyúl és meghozza azt a döntést, hogy egy ismeretlennek kiönti a lelkét. Hogy magányát oldja. Akármilyen is a körítés, akármibe is van csomagolva hívásának oka, legyen a probléma bármi, amit mond, az a kérdés, hogy hol van a család, miért nem beszéli meg velük, miért nem oldják a magányát, miért nem tudják ők megbeszélni, miért nem érzi a szeretetet és a biztonságot, amit nyújtanak?
Ja, vagy éppen valamely családtag rideg közönyéről, elhidegüléséről, támadásáról van szó?
És az az igazság, hogy nem csak lelkisegély szolgálatok nagy kérdése és talánya ez. Hétköznapokon, civilként, a legtöbb baráti beszélgetésé is.
Azt mondják, hogy akit a leginkább szeretünk, az tud minket a leginkább megbántani is. Akihez a leginkább kötődünk, az tud csak igazán hanyagolni, az űr az, amikor a szeretett személy nincs jelen. Ez az írás a Családokért született. Azért, hogy legyen ma két perc, amit legalább gondolatban a szeretett személyekkel együtt töltesz. Nem a munkával, nem a rohanással, nem az úttöréssel, nem a kifogásokkal; Velük.

Fogolyán Szellő: Családi kör

Vélemény, hozzászólás?