Álmok és jelenések (Világi Maria igaz története)

You are currently viewing Álmok és jelenések (Világi Maria igaz története)

Itt talán leírhatom az én megtörtént eseteimet is…

Hatéves voltam. Egyik este elalvás után azt álmodtam, hogy Édesanyám öccse, aki a keresztapám volt, egy hatalmas, koszos víz partján áll, mögötte sűrű, sötét erdő. Én vele szemben álltam és láttam, ahogy a koszos vízből kúszik egy kígyó egyenesen keresztapám felé. Kiabáltam neki, hogy vigyázzon, de ő csak végtelen szomorúsággal nézett rám és nem mozdult. Oda akartam szaladni hozzá, de nem tudtam megmozdulni…
A kígyó odakúszott keresztapámhoz és leharapta a lábujját, majd megette bokáig és feljebb kúszott, egészen térdig. Egyre csak kétségbeesetten kiabáltam, bénultan állva és ő meg sem mozdult, csak engem nézett szomorúan.
Felébredtem és kirohantam a szüleimhez, elmesélni nekik ezt a rémálmot. Különben keresztapám messze, egy másik városban élt és én talán csak csecsemőkoromban láttam. Eltelt vagy hét év és keresztapám hozzánk költözött, mert itt, Pesten volt a kórház, ahová menni kellett. Nagyon súlyos érszűkülettel műtötték. Levágták a lábujját. Nem volt javulás, levágták a lábát bokáig, majd térdig. Aztán meghalt. Harmincnégy éves volt.

A másik eset: Édesanyám halála után egy-két évvel történt. Egyik hajnalon arra ébredtem, hogy „hologram” szerűen ül az ágyamon és a nevemen szólít. Beszélgettünk. Semmiségekről. Aztán eltűnt. Pár héttel később megismétlődött a jelenet. Ezután egy éjjel Édesapám hangja riasztott fel, ahogy a nevemet mondja, és azt kérdezi, hogy hol van az anyu. Mondtam neki, hogy de hiszen tudod, hogy meghalt, menj és keresd meg! Soha többé nem hallottam a hangját /akkor mikor ez történt, már tizennégy éve halott volt/ és az anyukám sem jelentkezett soha többé.

Vélemény, hozzászólás?