Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 31, El nem ölelt ölelések; Egy világ, ahol bárkit megölelhetsz (Esszé)

You are currently viewing Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 31, El nem ölelt ölelések; Egy világ, ahol bárkit megölelhetsz (Esszé)

 

 

Nem lehet igazán ölelni anélkül, hogy két lélek, vagy legalább egyik a másikhoz, ezt megelőzően, ne fuzionált volna. Ennek következményeként fonódnak egymás karjaiba, hogy e földi síkon élhető, legteljesebb egységre leljenek. Azért, hogy viselhetőre csökkentsék az érzéki csalódást; a lelkük között lévő távolságot. A fizikai ölelés, ha igazi, a katarzis pillanata. És azért van rá szükség, mert körbe burkol bennünket az anyag. De egyetlen igazi ölelés sem valaki karjai között kezdődik. A szívben és a lélekben tárható fel mindenekelőtt. El nem ölelt ölelések; Egy világ, ahol bárkit megölelhetsz.
A hangos passzus sok szeretettel, itt.

Ha továbbgondolnád az itt olvasottakat, ezt még mindenképpen Neked ajánlom:

Vélemény, hozzászólás?