Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 51, Megvilágosodás; egy kis semmiség (Esszé)

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 51, Megvilágosodás; egy kis semmiség (Esszé)

Fontos, hogy olykor, hosszabb-rövidebb időszakokra megtapasztaljuk, milyen amikor nem vagyunk tele gondolatokkal, gondokkal, érzelmekkel, amikor megnyugszunk, hiszen minden gondunkat gondolatok generálják. Ha nem lennének gondolataink, gondunk sem lenne soha.
De vajon lehet-e végcél ebben az állapotban való elidőzés akkor, amikor mindenkinek vannak gondolatai, érzelmei, mindenki kapott egy személyes életutat, mindenki teremtetett valamire, amikor megtapasztalni, megélni születtünk erre a síkra?

Vélemény, hozzászólás?