Utazás nagynénémmel (Szávitrí igaz története)

Anyám nővérét úgy hívták: Ilona. Apja csak úgy hívta: Lonci. Ez idővel Concira változott, Concinak hívta őt az egész nagycsalád. Elég nyomorúságos élete volt: háború, szegénység, és ezért, vagy nem ezért, rettentő zárkózott lett. Mindent magába zárt. Nem közösködött senkivel. Mikor szüleim sehogy nem találtak albérletet, pedig állásuk már biztosítva volt, akkor odavett minket albérlőnek.…

0 hozzászólás

Így indultunk világgá (Szávitrí igaz története)

Ültünk a dupla ágy két szélén, törökülésben. Köztünk a hatalmas térkép. Te hová mennél? kérdezte ő. Én Keletre. Mindig csak Keletre. És te? Mindenhová! válaszolt pillanatnyi gondolkodás nélkül. Ez már a katonaság után volt, mikor új munkahelyén sikerült némi pénzt félretennie. Közben újra nőtt loboncos haja, és szeretett szakálla. Nekem is volt némi félretett pénzem,…

0 hozzászólás

Kisalföld (Szávitrí igaz története)

Házasságunk első éveiben, mármint a katonaidő letöltése után rengeteget utaztunk. Egyszer összejött majdnem egy hétnyi szabadsága, de pénzünk épp elég kevés, hát a magyar térképet kapta elő. Tűnődött, hova kéne menni. Menjünk a Kisalföldre! Döbbenten nézett rám: De hisz az teljesen lapos! Mondtam: Tényleg lapos, de ott éltem kicsi koromban, oda fűződnek első emlékeim. Szeretném…

0 hozzászólás

Erzsike jár eszemben (Szávitrí igaz története)

Akkor Pesten laktam, és szerelmes voltam. /Még nem a férjembe/. Eszem ágában sem volt Pestet otthagyni. Nemcsak a szerelem miatt, hanem mert jól ismertem apám természetét. Neki nem egyszerűen házvezetőnőnek…

0 hozzászólás

Tanáraink (Szávitrí igaz története)

Barátnőm arra kért, írjak iskolánkról is, ahová jártunk, meg tanárainkról. Hát, az nem olyan egyszerű. Mivel iskolánk nem olyan volt, mint más iskolák, kivéve talán a pécsit, tanáraink többsége sem…

0 hozzászólás

A régi karácsonyok (Szávitrí igaz története)

Anyám szemében a karácsony vallási ünnep volt, az év két legnagyobb ünnepének egyike, amire egész évben a legtöbbet költött. A kajapénzt, az összes háztartási pénzt ő osztotta be, és mesterien…

0 hozzászólás

Kollégium és színház (Szávitrí igaz története)

Első látásra megtetszett a kollégium ódon épülete, kastélyra emlékeztető formájával, szépséges kertjével. Az hosszú volt, teraszokkal, lévén a Gellért hegy közepe táján, a hosszú hátsó kert pedig a hegyoldalban, erős…

0 hozzászólás

Nagyanyámék kertje (Szávitrí igaz története)

A mai fiatalok, ha sétálnak ennek a tóparti üdülő helynek a fő utcáján, nem tudják, hogy a széles utca közepén, ahol most hosszú csíkban park húzódik, az valaha kiszáradt vízmosás…

0 hozzászólás

Egy karácsony, amit sosem felejtettem el (Szávitrí igaz története)

Szüleim a háború után a pécsi tanítóképzőben ismerkedtek meg. Apám elmondta, hogy anyám első látásra megtetszett neki, de nem mert közeledni hozzá. Barakki fiú volt. Barakknak hívták Győr szegénynegyedét. Akárkit,…

0 hozzászólás