Kevesen vannak, sok a munkájuk. Minden nap bemennek dolgozni és mégsem látják az alagút végét. Nem kecsegtetik őket sok jóval. Nem lesznek többen. Így kell elérni a célokat. Kezdenek belefásulni. Az értékrendjük sokszor csorbát szenved. A kegyes hazugság is hazugság. Rutinná válhat? Igen…Helyes ez? Nem…Talán máshol jobb, gondolják…Nem.
You must be logged in to post a comment.
Drága Magnet Barátom!
Igazán tömören és velősen sikerült leírnod azt, ami valamennyiünk valóságának centrumát kiteszi a tömeggyártás, tömegfogyasztás korában, ahol a kapcsolataink és az értékrendünk megóvása tömeges veszélynek van kitéve. Úgymond állandó jelleggel. Ezen kor emberének talán ez a legnagyobb kihívása. Értékrendjének és az élet igazabb jelenségeinek a megóvása. A kihívás nagy. Úgy gondolom, ha megóvni magunkat és értékeinket a tömeges veszedelemmel szemben sikerül, a fejlődés is nagyobb. Kitartást és sok erőt kívánok Neked! A fentebb rögzített írásomat pedig ajánlom nyugodtabb pillanataidban. Nem teljes körű megoldás. De kezdetnek talán megteszi.
Sok szeretettel: Szellő