Nagypénteki gondolat (István verse)

NAGYPÉNTEKI GONDOLAT Leszünk-e egyszer majd tiszták odaát Ahol már nincs bűnünk - megtalálva életünk igazát, A szeretet lényegét, az élet erejét vagy maradunk az éjben hitványan -  sötét Az élet: vizsga, megmérettetés, hogy megszülethettél: Küldetés! Az utolsó perc, a nagy kaland vége: Méltó voltál-e a küldetésre...? Érted volt a keresztáldozat, Mit Isten Fia hozott Ne…

0 hozzászólás

Szívat a sors! (Tiana igaz története)

Szívat a sors! Nem szeretem sajnáltatni magam, ezért csak két embernek szoktam a helyzetemről mesélni. Ők is unják, ez természetes, hiszen én magam ugyancsak nehezen viselem a mindennapi gyötrelmeim. Bizonyos okok miatt pszichiáteri segítséghez fordultam, gondoltam ez majd segít. Egy pontnál meg kellett állni a lelki dolgok kitárgyalásával, mert az állandó derékfájdalmam, ami sok éve…

0 hozzászólás

A hit ereje (Esthajnalcsillag igaz története)

Mindig úgy gondoltam, hogy öreg lélekként születettem újra ebbe a világba. Túl korán lettem érett, hamar fel kellett nőnöm. Már két éves koromtól vannak emlékeim, egyáltalán nem szépek. Sajnos nem mondhatom, hogy szerető családban nőttem fel, a légkör ami körülvett, nem mondható nyugodt és kiegyensúlyozott szép családi életnek. Soha nem éreztem az anyai szeretetet, nem…

0 hozzászólás

A test (Tiana igaz története)

Az egy alap bázis, amit magzati korban megkapsz. Onnantól akármilyen, az a tiéd, te formálod, igazítod, léped át a határait. Neked kell utálni őt, mikor mélypontos napokon a fene se tekint embernek, s ettől emészted magad. Máskor szereted, amikor valamit elérsz, győzelem születik. De mi van akkor, amikor a rendszert működtető lélek kettészakad, s…

0 hozzászólás

Napforduló (István verse)

„Ha a szavak tükrözik a lélek rezzenéseit, a vers: zene a csendben. Mikor a gondolatok szavakba öltöznek – lélekre hatva – megszületik a csoda. Így az író, ki lelkét kitárja – másokra hatva – tán célt ér, plusz töltést, megnyugtató vigaszt ad az olvasónak /fogyasztónak/, ki tovább gondolva új érzelmek birtokában megoldást keres az élet keszekusza…

0 hozzászólás

Az élet iskolája (Ria igaz története) 3. rész

Hozzáteszem, a szomszédtól utána megtudtam, hogy mikor engem éjjel elvitt a mentő, már pár órára rá ott volt az új jelölttel a házunkban a volt párom. Beköltöztette. Tehát ott eldöntötték, hogy bármi lesz az aljasságuk vége, engem kisemmiznek valahogy. Emiatt fel sem fogtam, mit mondott a fiam. Rábólintottam. Ordítottam a megalázottságtól, a fájdalomtól, a tehetetlenségtől.…

0 hozzászólás

Az élet iskolája (Ria igaz története) 2. rész

Ekkor aztán kiborult a bili és elkezdett könyörögni, hogy ne hagyjam el. S mivel szerettem, hazautaztam, mert azt mondta, felment a cukra 24-re. Beteg, szédül, fáj a szíve. Félt, hogy elhagyom. Így hazamentem és leültünk beszélgetni, hogy mi történt. Esedezett, hogy soha nem fog ilyet tenni újra. De hát, csak két napja voltam távol, mégis…

0 hozzászólás

Az élet iskolája (Ria igaz története) 1. rész

Én úgy hívom ezt az epizódom:  Az élet iskolája 2015. november. Németország, havas délután. Fekszem az ágyon, nézem a facebookom, és látom, hogy van egy jelölésem. Évek óta egyedül élek, kijöttem dolgozni, hogy a szülői ház tetőszerkezetét rendbe tegyem. Több átalakítást végzünk, én, a bátyám és a sógornőm megoldottuk. Tervezem az életem, spórolom a pénzt,…

0 hozzászólás

Basszus! (Írta: Dobó Márta)

Pár hete találkoztam egy régi ismerőssel. Már messziről mosolygott, aztán ahogy egész közel ért hozzám azt mondja: „Basszus, de rosszul nézel ki!" Gondoltam, átölel, meglapogatja a hátam, mond valami kedveset...aztán, csak jött ez a "basszus". Néztem ledermedve és nem értettem mi van. Nesze nekem ambivalens kommunikáció! Hogy értékeljem? Persze felmerült bennem több kérdés. Vajon átfordult…

0 hozzászólás

Éjszakai lelkek (Írta: Drenkovics Tibor)

Árnyékok közt, megfáradt éjjeli pillangó csábul a sárgán derengő lámpa fénye felé. A nyári forró napok után, a kiszáradt levelek, fűszálak közt moccanó árnyak neszei felerősödve omlanak a tájra. Beterítik a csendet. Lidérces hangulatba hozva a tájat, szerelmes szentjánosbogarak bolyonganak a fák közt. A padot sötét árnyak veszik körbe. Szemeik, mint parázsló cigarettavég, égnek az…

0 hozzászólás