Betűvetés (Amadeus verse)

Ment a magvető, szórta az ABC tésztákat szerte-széjjel a tabula rasa-n.   Mire megérted, szavak, mondatok szóvirágok nyílnak majd a nyomán.   S a legjobb barátaid a könyvek lesznek, ablakot…

2 hozzászólás

Mikor a látó nem lát (Zedii igaz története)

Az előző írásomból tudjátok, hogy Imádom az idős embereket, és milyen jó, hogy olyan helyen dolgozom, hogy köztük lehetek. Ez a történet elég nagy nyomot hagyott bennem, még ha más…

1 hozzászólás

Elengedés (Gendur Zsolt igaz története)

Kedves Olvasó Barátom! A következő történet az elengedésről szól. Arról, hogy amikor az idő eljön az emberért, akkor se félelemmel tekintsünk rá, hanem tudjuk, hogy a vég csupán valami újnak…

3 hozzászólás

Hivatás (Magnet története)

Van egy kis falu Zalában, amihez kötődöm több szállal is. Egyrészt édesanyám részéről onnan származom, aztán ott a kertünk, amiről már egyszer írtam. Azért említem most, mert egy zarándokhely. A…

1 hozzászólás

Angyal mellettem (Aruco novellája)

Egy lépéssel kezdődött a tánc; egy végtelenbe forgó, őrjítő vágyaktól elborult, csodálatos érzés. Mint a színpad, forog körbe a világ. A mozgástér összeszűkül. A lépések közelednek. Majd felborít mindent egy…

2 hozzászólás

Hamar vesztett szerelem (Panni igaz története)

Olyan szépen indult, mint ahogyan még huszonévesen megálmodtam. Ismerkedés, találkozás, együttélés és persze szerelem!!!!!!!!!!!! Nyár eleje volt és persze engem is bevonzott az internetes ismerkedés varázsa. Sokan sok okból jelentkeztek,…

6 hozzászólás

Mosolygások(?) – Haraszti László története

Egy téli napon a beszélgetős fórumomon a beírásokkal kapcsolatos „elmaradásaimat” próbáltam behozni, és akkor vettem észre az egyik Fórumlakó mosolygós sorait a „főbérlője” (egy kutya) négyfele csúszott lábairól a jégen…

3 hozzászólás

Aranyló idő (Amadeus verse)

Aranylik az idő, szívemre hullnak rőt levelei. Elrévedek, lábam alatt meg-meg zörrennek a levelek, hangjuk rejtett üzenetek. Aranyló aszú szemek, mély bölcsességként ülnek a sárguló levelek közt. Elmúlás és mégis…

0 hozzászólás