Megszülettél. Vajon van a létezésednek oka? És célja? Vajon a fogyatékosságaiddal tökéletlen vagy, vagy velük együtt vagy tökéletes?
Ha tudnád, hogy mihez kéne kezdened a frissen kialakult kapcsolataiddal, vajon könnyebb lenne?
A gyakornok életének egy fordulópontjához ér, amikor a doktor úr felügyelete alatt eljut a szülőszobáig. A vizsga azonban nem csak azért kellemetlen, mert az állatszőr allergiája tetőzik, hanem azért is, mert a több évtizede praktizáló szaktekintély különösen furcsán viselkedik.
A gyakornok korábban ígéretet tett, hogy a szobában már semmit nem kérdez, az éppen szülő nő pedig, eleinte fájdalmai miatt, később azért hallgat, mert olyan hihetetlent hall a teremben.
Szépen lassan, mind a ketten részesei lesznek a doktor úr hóbortjának, és az állításnak, miszerint képes kommunikálni a fentiekkel, valamint a jövendőbeli gyermekkel is.
A jövendőbeli gyermek a jövendőbeli anya engedélyét kéri, hogy megszülethessen. Ha a gyermek sorsának és céljának ismeretében, az anya már nem tart rá igényt, ő tovább keresgél a megfelelő szülők között, és az anyának is küldenek valaki mást a fentiek...
A SzületÉs sok mindenről szól. Ahogyan ez lenni szokott, leginkább arról, amit az olvasó eszébe juttat. Én, személy szerint, ezeken a kérdéseken igyekeztem elgondolkozni, miközben írtam:
– Ha tudnánk, hogy minden betegségünket, negatív élethelyzetünket, valamely sorsfeladatuk megvalósításához kaptuk szövetségesként, elfogadóbbak lennénk-e velük szemben?
– Ha biztosak lennénk abban, hogy minden ember és szituáció azért jön az életünkbe, hogy végső soron az álmainkat megvalósítsuk általuk, képesek lennénk-e legyőzni azt a félelmet, amit sokszor bizony le kell győzni ahhoz, hogy teljes életet élhessünk?
– Ha kapnál egy útmutatót minden utadba kerülő emberről, élőlényről, tárgyról, arról, mihez kezdj velük, betartanád?
A Születés c. kortárs novelláskötetben megjelent végleges változat kelt: 2017-06-28
