Érintés nélkül (István igaz története)

(El-beszélés) Az esőcseppek frissen fröccsentek szét a tűzforró aszfaltozott sétálón, amely átszeli a Flórián téri nagy, zöld parkot. Egy fiatal fiú és egy lány egy fa alatt talált menedéket, mindketten bicajjal, amit az oldalukkal támasztottak. Kezükben okostelefon, amelyet szorgalmasan nyomogattak. Együtt, de mindketten a magánszférában kutakodtak a képernyőn. Értetlenül néztem és elborzadtam, mint ahogy azon…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 72, Jó utat! /Esszé/

https://youtu.be/VrJy-Dq-xqQ Rossz, hogy valakivel egész életetekben szeretitek egymást, ott vagytok egymásnak az élet legfontosabb fordulóinál, végig igyekeztek egymást jól szeretni, aztán akkor, amikor a szeretett személynek utolsót üt az óra, nem ragadhatod meg a kezét, és nem kísérheted át Őt, akárhová is távozik a Lelke. Akárhol is folytatja. Látszólag nem. A szemünkkel nem látjuk már…

0 hozzászólás

Anya… 2.rész: Anya lettem (ArtNat igaz története)

Mindig tudtam, hogy szeretnék anya lenni, és tudtam, sose akarok olyan anya lenni, mint az én anyám. Gyerekkoromtól szerettem a gyerekeket. Felnőttkorban is, és ők is szerettek engem. Majd egy váratlan babavárás vetéléssel végződött. A pici apukájával is megromlott a kapcsolat és bár mai napig fáj, hogy elment a kisfiam (valahogy mindig azt éreztem, hogy…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 71, Azokról, akik felébresztik bennünk a művészt /Esszé/

https://youtu.be/SODibC0YILU A bennünk élő művész olykor elapad az alkotás folyamában. Ha írsz, festesz, vagy bármilyen kreatív tevékenységgel élsz, tudod: az ihlet nem végtelen áramlás. Időközönként elzáródik, elfárad. Kell, hogy hasson rá egy erő, ami újra megnyitja, felpiszkálja. Az a személy és az a helyzet, aki erre képes az életünkben, bár mindannyiunknál változó, mégis, a szerelemmel…

0 hozzászólás

Anya… 1. rész (ArtNat igaz története)

Anya... Mennyire szép is a mi nyelvünk! E szót hányféleképpen ejtjük ki szánkon és hány véget nem érő szó kapcsolódik hozzá melynek ragozásai, kapcsolódásai soha véget nem érő vízesésként zúdulnak alá lelkünk s szívünk tisztására. Anya... Én sosem mondtam ki e szót így, mint ahogy leírtam. Anya...nekem sosem volt. Kicsi voltam mikor elment. Sokáig nem…

0 hozzászólás

Hangos Fogolyán Szellő (Harangi Emese) írások 70, Anyu! /Esszé/

https://youtu.be/THoyPuGusHo Hétről hétre próbálok úgy írni, hogy mindenki, aki olvassa, találja meg benne személyes igazságát. Ez egy átlagos hétköznap is rendkívüli misszió. Hát, ha még közeleg az anyák napja, s valakinek már nincsen anyukája; mert elhagyták, cserbenhagyták őt, netalán egymást! Ne adj isten, az édesanya már meghalt. Hogy írjak így az Anyaság hivatásáról, az Édesanyák…

0 hozzászólás